Hol húzódik a határ? Mit nevezünk még fotónak és mit nevezünk…. minek is?
A mesterséges intelligencia megjelenése a fotográfia világában olyan új kihívásokat hoz (hoz???), már hozott is magával, amire nem biztos, hogy tudjuk a válaszokat. Még biztosan nem tudjuk.
A fotográfia és a MI az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az MI használata már ott van a mindennapjainkba, hiszen képes már beazonosítani embereket, felismerni arcokat képek alapján. Képes már olyan csodákra is, mint hogy felismeri a fényképezőgép a madarat és azon belül is élességet állít a szemére, majd követi és az összes fotón éles lesz a madár szeme. Mikor ezzel előjöttek, sokan rettenetes örültek ennek az újításnak. Ez csak egy pici része annak, amit már most el lehet érni, meg lehet valósítani a MI által.
A fotózásban már akkor észrevehető volt a változás, mikor a fotósok elkezdték használni a képszerkesztő programokat. Ezek a szoftverek lehetővé tették a felhasználók számára, hogy könnyen javítsák a képek színeit, szebb kompozíciókat hozzanak létre, vagy kissé elrugaszkodjanak a valóságtól. Már ezzel túlzásokba szoktak esni. Gondoljunk itt a túlszaturált fotókra, felismerhetetlenségig retusált portrékra. Ma már csak legyintünk egyet vagy éppen elvarázsolódunk, hogy hűha, milyen gyönyörű tájkép, hűha, milyen jól nézel ki (a fotón). Egyre inkább megszokjuk. Most pedig rádobtak egy lapáttal. Mit lapáttal, egyenesen egy billencses autóval.
Itt vetődik fel sok új kérdés.
Hol húzzuk meg a határt a kettő között, ha nem is élesen, amit még fotónak lehet nevezni, mert ember készítette és a MI által készített vagy általa belenyúlt, átszerkesztett képek között?
Ráadásul ezt a határt nem is vesszük észre. Már most visszaélnek az MI lehetőségeivel, hiszen már többen is letagadták, hogy ilyen fotókat használnak. A használatukkal nem is lenne baj. De, mikor egy fotós nem ismeri be, hogy igénybe vette a MI technológiát vagy úgy tünteti fel, hogy azt a fotót ő készítette, akkor már bőven átlépte azt a láthatatlan határt.
Minek is kellene nevezni az MI által generál képeket? Például virtuális képeknek vagy AI-képek, de hívhatjuk generált képeknek is. Az idő majd eldönti, mit fog a többség használni.
Fel kell-e majd tüntetni, hogy MI által létrehozott képpel van dolgunk? Most még az sincs szabályozva, hogy az ilyen képeknek ki a tulajdonosa, felhasználhatóak-e vagy az általa okozott probléma kinek a felelőssége. Jogalkotók, hajrá!
A hitelesség kérdését is felveti. Ismerve az emberi természetet, sokan nem fogják bevallani, hogy MI segítségét is felhasználták. Ez még csak a kisebbik gond. A nagyobbik gond az lesz, mikor elhisszük, hogy amit a képeken látunk, az valóság lesz. Elhisszük, hogy az adott fotós milyen szép képeket készít. Elhisszük, hogy valóban megtörtént eseményeket látunk a fotókon. Ezek pedig felvetik az etikai szabályokat…
Nincs egyszerű dolga most a fotós szakmának sem. Rengeteg kérdésre kell megtalálni a választ. Már most megkérdőjelezzük a képek hitelességét és tesszük ezt egyre többször. Rengetek visszaélésre, hitelességrontásra és manipulációra ad lehetőséget. Hamis világ jön…
A jövő zenéje, nem is túl távoli zenéje.
Még nyakon lehet csípni ezeken a fotókon, hogy MI készítette. Persze már csak a hozzáértő számára. Ráadásul kétszavas parancsokkal generáltam. Ha időt szántam volna rá és még finomítottam volna rajta, senki nem vette volna észre, hogy MI-vel generáltam.
Szép új világ…
